fekete tea

Teaismeret – Fekete / vörös tea 

Amit mi fekete teának hívunk itthon, kínaiul “Hong Cha“, szó szerinti fordításban vörös teát jelent és a teljes oxidációs folyamaton átesett tealeveleket nevezzük így. Az elkészült ital színe vörös, ezért nevezték így, az európaiak pedig a levelek színe alapján nevezték el fekete teának.

Fekete teaként hazánkban a filteres, úgynevezett CTC (crush, tear and curl/zúzás, tépés és sodrás) teák terjedtek el. Az ezekhez felhasznált alapanyagot géppel szedik, India, Sri Lanka és Afrika teaültetvényeiről, melyek a világ tea termelésének 95%-át teszik ki. A CTC eljárásban a tealevél intenzív és gyors oxidáción megy keresztül, a minél agresszívebb ízhatás érdekében. Ezzel az eljárással, a nyersanyagból 1 óra alatt elkészül a -valóban inkább fekete színű főzetű, egyhangú ízű “tea”.

Fekete tea / vörös tea történelem

A teák eredetéről számos kínai legenda és történet szól. Az egyik szerint a fekete teát először Kínában készítettek a 17. század elején feltehetően a Fujian tartomány-beli Wuyi hegy termelői, akik az alacsonyabb minőségű zöld teáikból szerettek volna elismerésre méltó császári ajándékot készíteni. Ezek a korai készítők felfedezték, hogy a teljes oxidációval kivételesen komplex, édeskés ízvilágot tudnak előcsalogatni a levelekből. A kész vörös tea lassabban romlik meg mint a zöld és könnyebb téglává préselni a szállításhoz, értékesítéshez.

Több mint két évszázadon keresztül az egzotikus és íz gazdag kínai fekete tea mint pl. a Keemun és a Lapsang Souchong előkelő európai társaságok kedvenc itala volt, egész a 19.század elejéig.

 Fekete, vörös tea készítésének folyamata

A teához használt levelek szürete április elején kezdődik. Az év közben további szüretek is lehetségesek. Általában az első, illetve a második szüret a legmagasabbra értékelt. A vörös teához szánt alapanyag állhat csak rügyekből, vagy levelek kombinációjából is.

Az oxidáció nem más, mint amikor ketté vágsz egy almát és a levegőn kint hagyva, egy idő után bebarnul. Ez az oxidáció.

1. Az alapanyagot először meleg levegővel fonnyasztják, hogy veszítsen nedvesség tartalmából és elinduljon az oxidáció. Ez a művelet a fekete tea készítésekor sokkal hosszabb ideig tart mint a zöld – illetve wulong teák esetében. Ennek célja a mélyebb és koncentráltabb ízek előcsalogatása, a levelek teljes oxidációja.
2. A teakészítő mester lágyan sodorja a teát kialakítva ezzel az egyedi ízvilágot, karaktert. A levél belsejében lévő illat és ízanyagok a felszínre kerülnek a sodrás által. Modern teakészítő üzemekben már használnak gépeket is ehhez a munkafolyamathoz, de a kézi sodrás is elterjedt még Kínában.
3. Ezután a leveleket osztályozzák majd ennek megfelelően tovább sodorják vagy pedig hevítik, sütik. Az oxidáció közben változtatják a hőmérsékletet és a páratartalmat. Az oxidáció, hatására a levelek aranysárga, réz sárga, barna, sötétbarna vagy fekete színt kapnak a változó klorofill tartalomnak megfelelően.
4. A végső sütéssel megállítják az oxidációs folyamatot, és teljesen megszárítják a leveleket. Ezzel a levelek nedvességtartalmát, 3% körülire csökkentik.
5. 20-25 kg vörös tea előállításához 100 kg nyers alapanyagra van szükség.

Fekete tea, vörös tea termőterületek

Vörös teát /fekete teát Kína számos területén készítenek.

Tradicionális, ősi termőterületeik: Anhui, Fujian, Yunnan.

A tajvani fekete teák különlegesen jó minőségűek. Kínán kívül fellelhetünk magas minőséget Indiában (Darjeeling, Assam), Japánban, Koreában, és Nepálban is.