Kosár
Kistermelői japán, tajvani és kínai teák – Tea szaküzlet és Webshop

Sencha tea

Sencha tea

Személyes sencha tea élményem – bevezető

Az első korty japán sencha teámat sosem felejtem el: szinte kirobbant a számban a friss, zöld íz amit semmi addigihoz nem tudtam hasonlítani. Édeskés, fanyarkás és nagyon friss volt! Széles mosolyra húzódott a szám! Úgy emlékszem nyár – de mindenképpen melegebb időszak – volt, mert általában ilyenkor esik az embernek a legjobban a zöld tea.

Bár történelme csak pár száz évre nyúlik vissza, mégis a sencha fogyasztása 3/4-a az összes szálas tea fogyasztásnak Japánban. Emellett mondhatjuk: a sencha tea világszerte az egyik legkeresettebb japán tea.

Sencha tea történelem – hogyan került a teanövény Japánba?

Az első teanövény magokat az i.sz. 9. század elején ültették a Kínából hazatérő, japán, zen buddhista szerzetesek. 
Az ezekről származó levelekből ebben az időben (akkori kínai szokás alapján) még kizárólag por tea készült amit vízzel elkevertek, úgy fogyasztottak. 

Ekkor még csak a szerzetesek, néhány magas rangú politikus valamint a császár ismerhette csak a teát Japánban. A szerzetesek a napi meditációs gyakorlataik támogatására használták ezt az italt és ez így is marad pár száz évig.

Eisai zen szerzetes révén szélesebb körben is ismertté válik a tea Japánban

A 12. század elején – egy Eisai nevű szerzetes – egy kínai útjáról hazatérve Japán több partján is teamagokat ültetett el és ezzel vette kezdetét a tea szélesebb körben való elterjedése.
Eisai főleg a tea kedvező egészségügyi hatásait hangsúlyozta és erről könyvet is írt. (“Kissa Youjoki” – “Igyál teát az egészségért” címmel).

Kyoto-tól északra (Kozan-ji templom) ő ültetett teamagokat, ahonnan később Uji-ba (pontosabban Ujitawara-ba) is átkerült (1271-ben).
Később Uji lett az “igazi”, a “hazai tea” (“honcha”) termőhelye, minden mást pedig “hicha”-nak, azaz “nem tea”-nak. – köszönhető volt ez annak, hogy a Uji környéki mikroklíma és természeti adottságok átlagon felüli teákat adtak.

Érdekesség, hogy az Uji tea presztizse a 12. század óta a mai napig mit sem csökkent.

Eisai idejében a teát (por formájában – matcha) még mindig a japán felsőbb osztályok tagjai és a papság fogyasztották. Mondhatjuk, hogy akkor igazi luxus cikknek számított.

A japán matcha teaszertartás nagymesterei – egy kis kitérő

A 15. században egy buddhista szerzetes Murata Juko, majd őt követve egy befolyásos kereskedő Takeno Joo fektették le az alapjait egy szerényebb, természetesebb tea ceremóniának (wabi-cha) – szakítva a fényűző teázási szokásokkal, amit a 16. században egy Sen no Rikyu nevű teamester foglalt egységes rendszerbe – ez a rendszer ma is élő japán hagyomány és világszerte oktatják. 
A szálas tea fogyasztásra viszont egészen a 17. századig kellett várni Japánban!

Sencha történelem folytatás – 17. század

A Japánba átkerült kínai, “Ingen” nevű buddhista szerzetes alapította meg Uji-ban – a ma is látogatható – Manpuku-ji templomot, amely egyben a szálas tea fogyasztásának a kiindulópontja is lett. Ingen Kínából nem csak buddhista tanokat, hanem a szálas tea fogyasztásának szokását is hozta, amely ott már felváltotta a por tea fogyasztását. Az “Obaku” buddhista rend egy “Baisao” nevű szerzetese terjesztette a buddhista igét és a szálas teát – szerte Japánban az irodalmárok és felsőbb osztálybeliek nagy örömére, akik a matcha szertartást már túlontúl merevnek és körülményesnek tartották. 

18. század; Nagatani Soen – a sencha feldolgozási módszerének megalkotója

A “sencha módszer” kidolgozása Nagatani Soen teakereskedő nevéhez fűződik, aki a 18. században fejlesztette ki a zöld tea feldolgozásának és lapos, tű formájúvá sodrásának a módszerét, amely lehetővé tette, hogy a “hétköznapi” emberek is ihassanak zöld teát, valamint ezzel nagyban fel is lendítette a Kiotó prefektúrabeli Uji kereskedelmét.

Nagatani Soen háza – A “sencha feltalálója”

Szalmafedeles háza a mai napig áll és látogatható Ujitawara festői kis falujában. Nagatani előtt a szálas tea tulajdonképpen egyszerű, nem árnyékolt Bancha / Houjicha volt. Erősebben pirították ezért barna színe volt. Nagatani teakert egy gyönyörű erdő mellett, Ujitawarában.

Nagatani teakert Ujitawarában

Mi a sencha tea?

A japán sencha tea egy – a levelek gőzölésével és több lépcsős sodrásával feldolgozott – zöld tea típus.
A gőzölés lehet rövidebb (asamushi), közepes (chumushi) vagy hosszabb (fukamushi) és elsődleges szerepe a levelek oxidációjának a megállítása.
Így őrzik meg teljesen frissességüket és szép zöld színüket.

Ez egy speciális japán feldolgozási módszer! Más országokban inkább “wokban” sütést vagy forró levegőt használnak az oxidáció megállítására.
A gőzölés másik fontos szerepe a levelek felpuhítása a folyamatban következő sodráshoz.

Két féle gőzölés – asamushi és fukamushi

A rövidebben gőzölt levelek (asamushi) feldolgozás után könnyedebb ízvilágú főzetet adnak, a hosszan gőzöltek (fukamushi) pedig – mivel szárításkor apróbb darabokra törnek szét – nagyon hamar kiáznak, a tea mélyzöld színű és erőteljes ízű, tartalmas lesz. (A kettő között is létezik fokozat, a közepes gőzölés: “chumushi”)

Friss sencha teáinkat itt találod:

A friss tealevelek megérkeznek a gőzölő gépbe.

A sencha tea íze a friss, fanyarkás és az édes, umami-ban gazdag közötti széles skálán mozognak és rendkívüli változatosságban találjuk meg őket a felkelő nap országában.

Tealevelek gőzölése – Rendkívül puha és illatosak, vajas spenótra emlékeztetnek.

Az 1999 óta a termesztés 3/4-ét adó “Yabukita” nevű fajta mellett manapság már egyre több régi és új növényváltozatból készítenek sencha teát – nagy a változatosság. Régebben leginkább a keverék teák voltak divatban egy-egy ízvilágra hangolva, mostanában sok, kizárólag egy termőterületet (single origin) vagy pedig egy növényváltozatot (single cultivar) képviselő teával is találkozunk a piacon, amelyek szépen megmutatják az adott tájegység vagy növény egyedi arcát. Előszeretettel készítenek “single cultivar” teákat édesebb karakterű növényváltozatokból, mint pl. az “Okumidori”, a “Gokou”, a “Saemidori” vagy a “Samidori” stb. és vannak például könnyedebb, frissebb teát adó helyi változatok mint pl. a “Nanmei” ami például egy kagoshimai-i növényváltozat.

Árnyékban is termesztik a senchát

A “gyokuro” – egy másik közismert japán zöld tea típus – teanövény bokrait, mindig árnyékolják a termesztés során (legalább 3 hétig), annak érdekében, hogy a levelek édesek és vibrálóan zöldek maradjanak. 
Ez a sencha teákra hagyományosan nem volt jellemző.
Szépen sütötte őket a nap ezért a levélben található édeskés ízű aminosavak, a napfény hatására katekinekké alakultak át, ami fanyarabb ízeket kölcsönzött a teáknak. Mostanában szintén divat, szedés előtt hosszabb vagy rövidebb ideig árnyékolt teanövényekről szedett levelekből senchát készíteni, amely szépen egyensúlyoz az édes és a fanyar ízek között. 

Ha egy sencha teát árnyékoltak, azt külön névvel is jelzik.
Kabuse sencha rövidebb-, a Kabusecha hosszabb ideig árnyékolt teát jelöl. 
A teanövények árnyékolása egy 16. században a matcha-hoz és a későbbi gyokuro-hoz – Uji-ban születtett japán módszer.

Sencha teáink

A bal oldali képen a kosárban a szedés előtt 3 hétig árnyékolt tealeveleket láttok – amiket Ujiban szedtünk, a jobb oldali képen pedig nem árnyékolt leveleket. Látható a színbeli különbség és az ízükben valamint bel-tartalmukban is jelentős az eltérés.

A cseresznye (sakura) virágzáshoz hasonlóan a teaszüret is a szigetország déli részéről indul és halad szépen észak Japán felé. 
Okinawa-n akár már márciusban elkezdődhet, a Tokio-hoz közeli területeken (pl. Saitama pref.) pedig csak április közepén, végén.

Shincha – az “új tea”

A shincha (新茶) az új tea. Szó szerinti fordításban ezt jelenti. A téli időszak után, ahogy beköszönt a jó idő általában ki vagyunk éhezve egy kis friss, tavaszi zöld ízre. Ezeket az első teákat általában kíméletesebben, alacsonyabb hőmérsékleten és rövidebb ideig szárítják annak érdekében, hogy minél inkább megmaradjon a frissességük. Ennek az ára, az eltarthatóság lesz, hiszen picit magasabb a levelek nedvességtartalma. Ezeket mindig frissen és minél hamarabb el kell fogyasztani, nem szabad hosszú hónapokig tárolni. (hasonlóan egyébként az új borhoz.)

A késő tavasszal, esetleg nyáron piacra dobott, első tavaszi szedésű (ichibancha) teák már hosszabb eltarthatósággal rendelkeznek, sőt: az idő előrehaladtával kezdenek eltűnni a füves, nyersebb ízjegyek és a sencha tea picit édesedik, ízben mélyül és szépen kisimul. Itt tapasztaltunk egy kis “zavart”, hogy mi is tulajdonképpen a “shincha”. Ugyanazt a szót használják erre is meg arra is. 

sencha tea készítés egyszerűen

Amikor shincha-t hallunk vagy épp keresünk, akkor mindig tisztáznunk kell, hogy ez egy gyorsabb feldolgozású, nagyon friss, új teát jelent, vagy pedig az új év első teája, amit el tudunk majd hosszabban tárolni. 

Manapság a kereskedők is igyekeznek minél hamarabb piacra dobni a teáikat és ezért lehetnek ebben félreértések.
Régebben, gyakran csak nyáron, kellően érett állapotban került piacra az új tavaszi tea. A legjobb minőségű senchák csak ősszel, a nagy japán nemzeti teaverseny eredményhirdetése után kerülnek csak a piacra. 

Egy évben többször is szüretelhetnek teát Japánban

Az első szüret, az első tea neve tehát “ichibancha”. Ebből készítik a zsenge tavaszi sencha teát. Ezt követheti a második szedés, tavasz végén – nyár elején. Ez a “nibancha” amiből készül a “bancha”. A bancha tea egy durvább levél szerkezetű, fanyarabb, erőteljesebb ízű (és kedvezőbb árú) zöld tea. Érdekessége, hogy – mivel a nap tovább sütötte – polifenol tartalma magasabb lesz, ezt a gyakorlatban azt jelenti, hogy fanyarabb, de egészségesebb! A harmadik szedés lehet a “sanbancha” – a nyár közepén. Ezt szokták nyári sencha-nak is hívni. (Már ahol készítenek ilyet) Van ahol van negyedik szedés, ősszel, ez a “yonbancha” vagy más néven “shutobancha”. Az őszi tea, az őszi “sencha”. Mindnek megvan az egyedi, rá jellemző karaktere. De természetesen a legzsengébb, a leggazdagabb ízű az első szedésű levél. 
Vannak területek (pl. Uji) ahol csak a kétszer szednek leveleket, van ahol négyszer.
Uji-ban és több más helyen például a második szedés utáni időszakban kibújó leveleket levágják és a földön hagyják, hogy természetes szerves trágyaként visszakerüljenek a földbe.

Japán két legnagyobb teatermő területén, a Fuji-hegytől kb.130 km-re fekvő fekvő Shizuoka-ban és a déli Kyushu-szigetén fekvő kagoshima-i területen 4-szer is szedik és dolgozzák fel a leveleket sencha-nak, illetve bancha-nak.

Kagoshima

Kagoshima síkvidéki teabokrai, “teakombájnnal” – ami egy nagyon hatékony betakarítási mód. 

Organikus növényvédelem. A pókhálón pihenő pókokat hamarosan lemossa majd az önjáró piros japán csoda, a “vízzel bogarakat lespriccelő” gépezet.

Mindig az első tavaszi szedés a legzsengébb, legédesebb és a legértékesebb. Ez érthető mert ebben benne van a növény által a tél folyamán összegyűjtött összes tápanyag és energia. 

Ez nemcsak az árban, hanem a korlátozottan elérhető mennyiségekben is jelentkezik. Sőt az első szedésen belül is találhatunk különbségeket, időben pár nap eltérést is ki lehet érezni. Főleg az íz és a szín ad erről visszajelzést. (Egy alkalommal nem értettük, hogy az előző évben annyira kedvelt teánk, az adott évben miért nem ízlik annyira. Később derült ki, hogy az első szedés második feléből kaptunk mintát.)

Sencha szüret

A sencha szüret (ichibancha) tehát általában június közepéig mindenhol befejeződik. 
Innentől már kicsit nagyobb, durvább szerkezetű levelek a “bancha”. Van aki nagyon kedveli a fanyarkás, robusztus ízét. 
A nyár közepén és ősszel, géppel lekaszált levelek tehát vagy szerves trágyaként visszakerülnek a földbe vagy pedig feldolgozzák őket alacsonyabb értékű szálas teának vagy pedig – és ez egyre gyakoribb -palackozott italokba (Ready to Drink italokba – RTD) kerülnek. Ma Japánban a belföldi teafogyasztás csökkenő tendenciát mutat, a fiatalok jó része már nem is ismeri a “klasszikus” teát és a hagyományos elkészítést.

A sencha egy igazi japán műfaj és annak ellenére, hogy már Kínában is készítik, kis tapasztalattal jól meg lehet különböztetni a kettőt.

Ottjártunkkor tapasztaltuk, hogy egy japán tea feldolgozó üzemben mindig nagy a tisztaság és a rend, a feldolgozásnak nagyon gyorsnak és hatékonynak kell lennie, mert az alapanyag érzékeny. Gyárlátogatások alkalmával mindig papucsot és hajhálót kellett húznunk, Kagoshimában többszöri kéz- és ruha fertőtlenítés volt a procedúra. 

Ha már tisztaság…a képen a kagoshima-i tea árverés raktárjának a területe látható. Egyik jele annak, hogy Japánban vagy: a kamionok az alváztól a fülkéig csillognak a tisztaságtól…

Sencha tea vásárlás

Fő tulajdonságát – ami a frissesség – óvni kell! Ennek több aspektusára már a vásárláskor fény derülhet.

Az “ipari” mennyiségben feldolgozott tea érezhetően gyengébb minőségű, szemben a kisebb termelők és feldolgozók által készített “limitált” tételekkel. Vásárláskor érdemes figyelni, hogy hol, hogyan tárolják a teát! Ha a kereskedő hűtött helyről veszi elő a japán zöld teánkat, az már egy jó jel lehet. Kérdezzünk bátran információkat a teánkról: mikori szedés, honnan származik, milyen növényvariánsból készült. Hogyan lett ideszállítva? (A hajóval, konténerben szállított teák – mire ideérnek legalább fél évesek és ezek nagy tételben érkeznek be Európába) A különlegesebb teákat általában repülővel hozzák – ez pedig extra szállítási költséget jelent. 

Ha nyitott zacskókból mérik ki, esetleg tűzi a nap, vagy netán ízesített teák mellett kínálják: ne számítsunk túl magas minőségre. Ezeket a teákat jó, ha előre, már akár a feldolgozás helyén kicsomagolják simítózáras tasakokba, esetleg vákummal.

Otthon – hacsak nem akarjuk hosszú időre eltenni kibontás nélkül – ne tegyük a hűtőbe, mert a zacskó kinyitásakor a hűvösebb leveleken lecsapódik a levegő nedvességtartalma és ez károsítja majd az ízt és az aromákat, csökkenti az eltarthatóságot.

Hogyan válasszunk tehát japán sencha teát?

Leginkább bízzuk magunkat a szakértő ajánlására! Mondjuk el neki, hogy milyen ízvilágot szeretnénk: frissebb, citrusosabb, könnyedebb, netán fanyarabb vagy esetleg sűrűbb, édesebb íz amit kedvelünk. Ez alapján el lehet indulni a japán teák világában. 

Idővel, ahogy többfélét megismer az ember már könnyebb lesz választani. Akár teavidék, teatípus vagy akár növényváltozat alapján is.

Senchát rengeteg helyen készítenek Japánban.
Sokszor okozott már kellemes meglepetést egy-egy, kevésbé ismert termőterületről származó tea.
Természetesen a legnagyobb éves kibocsájtási mennyiséggel rendelkező Shizuoka és Kagosima vidékeiről is találkozhatunk igazi különlegességekkel. Ott is vannak kistermelők, akik maguk dolgozzák fel a teáikat egészen a csomagolásig. (a japán termelők nagyon gyakran csak eladják a friss vagy félkész feldolgozású tealeveleiket a nagyobb gyáraknak, feldolgozó üzemeknek.)

Japán tea területek – meglepően sok és változatos, az észak-déli nagy különbségek miatt is

A képeken Kagoshima (Shibushi) és Kirishima területei. Az első sík- a másik pedig hegyvidék, de mindkettőről érkezik sok organikus tea. 

organikus teakert ahol a bogarak és a pókok jól érzik magukat

A sencha tea feldolgozása

Japánban a mezőgazdász termeszt, a gyár vagy pedig a kereskedő feldolgozza az aracha-t, a félkész teát.
Ritka az a cég, amely az egész folyamatot teljesen maga végzi. (tradicionális matcha beszállítóink például ilyenek)
(“Aracha” a neve a félkészre szárított, de még további feldolgozásra és válogatásra váró teának.)

shiage-cha a kész-, válogatott tea, melynek a nedvesség tartalma már kellőképpen alacsony (5% alatti). Tulajdonképpen ezt vesszük meg az üzletben.

A szedést követően a leveleket mielőbb a feldolgozó üzembe szállítják, ahol futószalag és csiga segítségével mennek is a gőzölőbe. Itt hosszabban vagy rövidebben meggőzölik. Kivétel Kagoshima vulkáni porral gyakran beborított területei, ahol a leveleket gőzölés előtt sok helyen megmossák.
(A gőzöléssel állítják meg az oxidációt és puhítják fel a levél szerkezetét az azt követő sodráshoz.)

Ezt követően ventillátorokkal hálós tornyokban a magasba fújják, hogy az összetapadt levelek szétváljanak.

nedves, forró leveleket a gőzölést követően ventillátorokkal hálós tornyokban a magasba fújják, hogy szétváljanak.

Ezután következik a több (általában 3) lépcsős sodrás aminek a végén a levelek elnyerik a senchákra jellemző, vékony, tűszerű alakjukat.

A levelek csak az igen ritka, kézi sodrásnál maradnak relatíve egyben, ilyet azonban már szinte csak hagyományőrző csoportokban láthatunk. A gépesített feldolgozás kisebb darabokra töri szét ezeket, de ettől a teánk áztatáskor erőteljesebb, testesebb lesz – hiszen nagyobb felülettel áznak ki.

Sodrás első fázis. (A videón látható levelek azért ennyire sárga színűek, mert a shizuokai egyetem agrár tanszékének teagazdaságában fagyasztásból kiolvasztott tealeveleken vettük végig a feldolgozás fázisait.) A tanulók persze, hogy nem az értékes shinchán gyakorolnak. 🙂

A sodrás minden egyes fázisában nedvesség is távozik a levelekből, mivel a sodró gépeket fűtik.

2. sodrás

Itt kinyitották nekünk a sodrógépet, hogy láthassuk mi is történik odabent a levelekkel. Feldolgozáskor a teteje le van csukva és a súlyt szokták állítani rajta, a levelek állapotának megfelelően. (Kínában is használnak nagyon hasonló gépeket egyébként a különböző teatípusaikhoz.)

3. fázis

A harmadik fázis, ami nem is igazán sodrás, inkább formázás és nedvesség elvonás. Itt nyerik el végül a sencha levelek a jellegzetes tűszerű alakjukat.

A sencha tea feldolgozás első fázisa az “aracha”-ig tart tehát- ami a még nem kiválogatott teát jelenti – ahol a levél nedvesség tartalma már alacsony de később még további szárítás vár rá: hogy 5% alá vigyék. Levelek, szárak, apróbb darabok is benne vannak. Ebből nehéz jó teát készíteni, mert a különböző méretű levél darabok másképp áznak ki. 

Érdekesség, hogy kb. 5 kg friss levélből lesz 1 kg kész tea.

A második feldolgozás – utófeldolgozás

A kész aracha általában zárt aukciókra kerül, ahol a regisztrált kereskedők licitálhatnak a teljes tételre. (egy-egy zsák a képen 30 kg. teát tartalmaz)
A megvásárolt tételt ők utána a vevőik igénye alapján tovább válogatják, aprítják, szortírozzák, pirítják, szárítják. Ezek a munkafolyamatokat hívjuk második feldolgozásnak.
Fontos a szép kinézet és a harmonikus íz, valamint egyéb gazdasági szempontok.
A különböző összeállított keverékek (blendek) számtalan variációs lehetőséget engednek meg ebben a tekintetben.
Az egységes levélméret a tea elkészítésekor kívánatos, hiszen az azonos méretű darabok azonos idő alatt oldódnak ki. (Ezért mondjuk az aracha-ra, hogy izgalmas lehet, de “nem stabil” az elkészítés szempontjából – nem kiszámítható a kiázás)

Tea aukciós ház raktára Kagoshimában. Egy-egy zsák 30 kg teát tartalmaz.

Végső sütés

A végső sütés (japánul: kiire) enyhe pirított aromát ad a teának, de azért mégsem annyira mint egy igazi pirítás (pl. Houjicha), hiszen ez sokkal alacsonyabb hőmérsékleten és rövidebb ideig történik. A frissebb, magasabb minőségű teákat általában alacsonyabb hőfokon sütik, hogy megőrizzék friss ízüket. A picit gyengébbeket süthetik magasabb hőfokon, hogy további íz intenzitást adjanak neki. 

A keverékek összeállítása azért is szükséges, mert a változó időjárás miatt a tea évről évre más lehet, amit a vásárlók jellemzően nem tolerálnak. Mivel sok különböző területről érkeznek be levelek, ezek összekeverésével állandó minőséget és külön ízvilágokat lehet létrehozni.

a különböző helyről érkező leveleket “alaposan összekeverő masina” 🙂

Aki a nagyobb változatosságot szereti az nyugodtan válasszon “single origin”, “single cultivar” teákat. Előbb-utóbb úgyis rájön melyek az ízlésének megfelelő fajták. 

Az Okumidori, a Gokou, a Samidori vagy a Saemidori növényváltozatok édeskésebbek, a legismertebb és legtöbb helyen ültetett Yabukita pedig kellemesen fanyar, friss, füves és gazdag utóízű. Persze csak ha jó helyről származik, megfelelően lett feldolgozva és az időjárás is kegyes volt hozzá. 🙂

Termőterületekről, sencha típusokról egyszerűen

A Kioto prefektúra beli Uji/Ujitawara leginkább a matcha-ról és a gyokuro-ról híres, de a sencha eredete is ide nyúlik vissza, tehát, könnyen találhatunk innen származó, prémium minőségű senchát.

Shizuoka a legnagyobb termőterület az össz. japán termelési mennyiséget illetően de egyes eldugottabb részei (pl. Kawane, Tenryu, Fujieda) prémium teát is adnak.

Hasonló a helyzet Kagoshima és környékével, ami egy nagyon jó adottságokkal, vulkanikus talajjal és nagyobb sík területekkel megáldott vidék, de egy picit utána járva itt is találhatunk izgalmasabb “hegyvidéki teát”. (pl. Kirishima). 

Szintén Kyushu szigeten található Fukuoka és Miyazaki említésre méltó, ismertebb területek.
Emellett még számtalan kisebb-nagyobb területen készítenek sencha teát Japánban, mindenkit biztatunk a felfedezésre, mi igyekszünk egy egészséges szűrő lenni az európai emberek felé. Nagyon sok teát kóstolunk és ismerünk és hát…nem mindegyik jó. 🙂

Tea EÜ – a sencha tea hatása

Ebből a szempontból 4 különböző, vízben oldódó összetevőt vizsgálhatunk: katekinek, teanin, koffein és vitaminok.

A katekineknek tulajdonítják a tea legegészségesebb hatását: hatásos sejt regeneráló és antioxidáns. A levél 1/3-a tartalmazza ezt és a növény a saját fehérjéiből, napfény segítségével állítja elő.
(Az árnyékolt teákban emiatt kevesebb a katekin, de a senchát “alapból” nem árnyékolják).
Íz szempontjából ez az anyag már nem annyira kedvelt, hiszen keserű, összehúzó és szárító hatású vegyületről van szó.
Érdemes utánanézni az Epigallokatechin-nek (EGCG) – akit bővebben érdekel.

Bővebben és általánosságban a zöld tea hatásairól, magáról a zöld teáról itt olvashattok.

Angol nyelven megjelenő tudományos cikk

Hogyan tároljam a sencha teát?

A tea jótékony összetevőit úgy őrizhetjük meg a leghosszabb ideig, hogy ha védjük, óvjuk ezektől a külső behatásoktól: fény, hő, nedvesség, szagok és lehetőség szerint az oxigén..

A japán sencha tea elkészítése

  1. Víz minőség
  2. Víz hőfok
  3. Áztatási idő
  4. Tea / víz arány
  5. Levelek minősége
  6. Elkészítéshez használt eszköz

Egy senchánál általában 3-5 felöntéssel számolhatunk, de ebből az első és a második a leggazdagabb. Minden szempontból. (íz és hatóanyag)

Hogyan készítsük?

  1. Zöld teákhoz – különösképpen a friss japán zöldekhez – alacsony ásványi anyag tartalmú, lágy vizet (ha lehet forrásvizet) használjunk vagy pedig a kereskedelmi forgalomban kapható “Norda” márkájú vizet.
  2. 60-90 Celsius fokot használhatunk (legjobb felforralni és visszahűteni külön edényben), itt csak az egyéni ízlés lehet a mérvadó. A japánok szeretik a fanyarabb ízeket, amelyeket a magasabb hőfok hoz elő, az európaiak pedig az édesebbeket amiket pedig az alacsonyabb.
    Ebben is lehet persze az egyensúlyra törekedni, kísérletezzünk!
    Teáinkon feltüntetjüka javasolt hőmérsékletet. Ettől persze el lehet térni. 
  3. Az első leöntés általában 1-1,5 perc.
    A második kb. fél perc – azért rövidebb mert közben a nedves levelek “dolgoznak”.
    A harmadik lehet újra 1 perc. Érdemes emelni egy picit a hőfokot ahogy haladunk a leöntések számával.
  4. Nincsen ebben csoda: sok levél – kevesebb víz = erősebb tea. Kevesebb levéllel, több vízzel pedig könnyedebb a főzet. Ha sok a levél akkor viszont lehet picit rövidebb az áztatási idő!
  5. Természetesen minél jobb a minőség, annál finomabb is lesz a kész tea, esetleg annál több leöntést is bír. Vannak “hétköznapibb” teák és vannak “ünnepi” teák amiket érdemes a különleges alkalmakra tartogatni. Ez is ízlés – és pénztárca- dolga.
  6. 3 klasszikus japán eszközt lehet erre használni: 
    shiboridashi,
    hohin,
    kyusu kanna.
    Érdemes egy eszközt kifejezetten csak a zöld teához használni. (A sötétebb teák erősebb íze bele ivódhat az eszköz pórusaiba.) Emellett a sencha tea sok egyéb modern eszközben is elkészíthető.
    Japán teakészítő eszközeink
Sencha tea készítés lépései
DPD házhoz szállítás

Gyors és pontos házhoz szállítás a DPD segítségével

Ritka teák

Közvetlenül japán, kínai és tajvani kistermelőktől, akiket személyesen ismerünk.

Kérdésed van?

Keress bennünket online, vagy látogass meg minket a teaszobában!

100% Biztonságos BARION fizetés

Online bankkártyával is fizethetsz vásárlásodért