Fehér tea

Legkevésbé feldolgozott, enyhén oxidált teatípus. A leveleket borító ezüstös pihékről kapta a nevét, illetve a tea főzetének színe ennek a típusnak a legvilágosabb (fiatal fehér teáknál).
A leszedett friss hajtásokat vagy kifejlettebb leveleket kiterítik bambusz tálcákra, majd először árnyékosabb helyeken hagyják, hogy veszítsenek a levelek nedvesség tartalmukból, egy kissé megfonnyadjanak, megpuhuljanak, ezután következik a napon történő, vagy gépek segítségét kérve, ha az időjárás megkívánja a teljes megszárítás.
A fehér teának szánt leveleket nem sodorják, nem sütik.
A levelek hosszabb száradásnak vannak kitéve, mint a többi teatípus, ezért száradás közben oxidálódnak egy picit.
Ennek köszönhetően a virágos, édes aromáik erőteljesebbek, mind illatukban mind ízükben egyaránt.

A fehér tea a víz elemet képviseli, a fiatal tea enyhén hűtő hatású.
A reggeli, délelőtti órákban hasznos fogyasztásuk, amikor az éjszakai alvás után a szervezetnek szüksége van víz pótlásra.
A fehér teában lévő koffein lassabban szívódik fel, illetve a kevesebb rügyet tartalmazó fajtákban, a mennyisége is kevesebb.
Híres kínai mondás a fehér teáról: Egy éves – tea, három éves – orvosság, hét éves – kincs