Skip to content
Matcha hiány Japánban Matcha hiány Japánban

Matcha hiány Japánban

Matcha hiány Japánban – mélyebb okok, történelmi háttér és iparági kihívások

A matcha világszerte népszerűbb, mint valaha. Az utóbbi években szinte robbanásszerűen nőtt a kereslet – különösen a „ceremoniális minőségű” matcha iránt. 2024 második felében azonban a legnagyobb japán matcha termelők és matchát keverő cégek közül több is bejelentette, hogy nem fogadnak új nagykereskedelmi megrendeléseket, és korlátozzák még a lakossági értékesítést is.

Ez most nem egy lufi, hanem valódi, összetett problémáról van szó. A következőkben megpróbáljuk érzékeltetni, miért került válságba a japán matcha-ágazat, hogyan alakult ki ez a helyzet, és mit jelenthet ez a tea szerelmeseinek világszerte.

📈 A kereslet nő, a kínálat pedig nem tudja lekövetni

A jelenlegi hiány gyökere meglepően egyszerű: a kereslet jóval gyorsabban nő, mint a kínálat. A probléma ugyanakkor jelenleg nem az alacsonyabb minőségű, „kulináris” matchák szegmensében jelentkezik, hanem a prémium kategóriában, ahol a hagyományos, tradicionális, lassú módszerek korlátozzák a kapacitást.

Ha az elmúlt 1–2 évben kezdtél matchát fogyasztani, ehhez nagy valószínűséggel te is hozzájárultál. Most nézzük meg, mit jelent mindez a másik oldalon.

⛩️ 800 év: a matcha útja a teaceremóniától a kávézókig

A matcha története Japánban a 13. században kezdődött, és évszázadokon át kizárólag nemesek, szamurájok és teaceremónia-gyakorlók (teaművészek) fogyasztották. Igazi luxuscikknek számított. A teát évente egyszer, kézzel szüretelték, és saját maguk őrölték otthon tenchából (a matcha őrlés előtti alapanyagából). (Tehát jellemzően a tencha került értékesítésre, nem pedig a kész matchapor.)

Gyorstalpaló: A tencha az a szár nélküli, „levélhús” alapanyag, melyet leőrölnek és így válik matchává. A matcháról készítettünk már YouTube videót is, illetve blogcikkünk is van róla – érdemes megnézni és elolvasni.

  • Az 1800-as évek végéig a nyers tencha-termelés nem haladta meg a 40 tonnát.
  • A kézi őrlés után ez kb. 27 000 ember napi egy csésze usucha fogyasztására volt elegendő éves szinten.

Japán a 19. század végén (a 250 évig tartó Sakoku időszakot követően) megnyitotta határait. A modernizáció a 20. század elején indult: megjelentek az elektromos őrlők (1912), a hűtött tárolás, és elterjedt a kész matcha árusítása (az otthon leőrölhető tencha helyett), ami lehetővé tette az iparág növekedését. Emellett megjelent az igény az alacsonyabb minőségű matchára is – pl. a japán hadsereg részére –, illetve könnyű, édesített nyári frissítő italok is készültek belőle.

A keresletet felpörgető kulcspillanatok

  • 🍨 1996 – „Häagen-sokk”: a Häagen-Dazs bevezeti a matcha fagylaltot – először nyílik meg komoly nemzetközi piac.
  • ☕ 2005 – „Starbucks-sokk”: megjelenik a matcha latte – a matcha végleg belép a mainstream italvilágba.

🚜 Gépek, mesterséges árnyékolás, második szüretek

A 20. század elején már sencha gépeket és olcsóbb, gyorsabb őrlést is alkalmaztak matcha előállítására. Megjelentek a nemesített „klón” teanövény-változatok, kiszorítva a magról növekedett zairiai természetes fajtákat. A ’70-es, ’80-as évektől kezdve fokozatosan áttértek a gépi szedésre, mesterséges (nem szalmás) árnyékolásra, és a második, sőt későbbi szüretekből (nibancha, sanbancha…) is elkezdtek tenchát készíteni – ez korábban (700 évig) elképzelhetetlen volt. (Addig csak a legzsengébb első szedést dolgozták fel – ichibancha.)

  • 1995-re Kiotó prefektúra még mindig Japán tencha-termésének ~50%-át adta.
  • 2012-re a termés elérte az ~1400 tonnát, 2023-ra ~4000 tonnára nőtt.
  • Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden tea prémium minőségű lett volna.
  • A tencha csupán ~5%-át szedik hagyományosan kézzel.
  • A teljes termés csak kb. egyharmada számít magas minőségű, hagyományos tenchának.
  • Ez kb. 2 millió csésze napi usucha (teaceremóniák híg teája) – és nagyjából ennyi a teaceremónia-gyakorlók száma is Japánban.

A termelés valódi szűk keresztmetszetei

  1. 🌱 Új, tenchára kialakított ültetvények? Nem holnapra.
    A sencha-ról való áttérés vagy új ültetvény létesítése telepítéstől a szedésig: 3–5 év.
  2. ❄️ Tartalék? Elfogyott.
    A nagyobb tencha-keverő cégek évekig mélyfagyasztva tárolják a tenchát a stabil minőségért. 2024-ben ez a tartalék is kimerült.
  3. 🪨 Őrlés? Lassan őröl a malom.
    Egy hagyományos kőmalom ~40 g matchát őröl óránként. Japánban kb. 7500 ilyen malom van, egyenként évi ~100 kg kapacitással. Egy új malom elkészítése ~1 hónap, és csak néhány kőfaragó mester ismeri a mesterséget.

🌍 Mi pörgette fel a keresletet?

  • A turizmus visszatérése Japánba, különösen Kiotóba.
  • A közösségi médián felkapott teás cégek (pl. Ippodo, Marukyu Koyamaen).
  • A „ceremoniális minőségű” matcha trendje – még ha a fogalom szakmailag nem is pontos; az „extrán zöld” italok fotókon, videókban (Instagram/Facebook, TikTok).

Ez a kereslet a magasabb minőségű matchákra koncentrálódik, így éppen az a kategória fogyott el, amit a teaceremónia-gyakorlók és a prémium teaszaküzletek is keresnek.

🧪 Ne a legdrágábbat, hanem a megfelelőt válaszd

  • Koicha: magas minőségű, sűrű tea – nem mindig élvezetes hígítva, mert úgy „lapos”, üres érzetet ad. A sűrű készítésre van kitalálva.
  • Usucha: lágyabb, hígabb – ehhez más keverék az ideális; komplexitása ebben az arányban érvényesül.
  • Matcha latte: gyakran jobb egy erőteljesebb, „alsóbb” kategória, kifejezetten tejhez, hogy ne vesszen el az íze.

🔮 Merre tovább?

  • Áremelkedés a prémium matchák piacán (már 2025 tavaszától).
  • Több kulináris minőségű matcha készülhet.
  • Néhány japán gyártó leállíthatja az exportot, hogy régi partnereit – főként a teaművészeti iskolákat – ki tudja szolgálni.

🧘♀️ Mit tehetsz teafogyasztóként?

A legfontosabb: használj megfelelő teát a megfelelő célra!

  • Vásárlás előtt kérdezz: mire ajánlott (koicha, usucha, latte)?
  • Mindig teaboltban vásárolj, ahol hűtve tárolják a matchát.
  • Ne ragadj le a „ceremoniális” címkénél – önmagában nem garancia a minőségre.

Mi a Teavolution-nél azon dolgozunk, hogy átlátható módon segítsünk eligazodni a matcha-világban – még ebben a kihívásokkal teli időszakban is.


Source of Japanese agricultural data: tezumi.com

Videó: https://youtu.be/CZyAT1jBixo

Back to top